Nem túl régen olvasgattam kishazánk adótörvényeiről és egyszer csak megakadt a szemem egy bizonyos ponton. Tehát körülnéztem a szobában, ahol ültem és gondolkodtam: Vajon bennem van-e a hiba?

Nem gondolkodtam el rajta, hogy ez a néhány millió Fidesz-szavazó problémája lenne vagy, hogy esetleg azoké a magyar állampolgároké, akik határainkon túlról kísérik becses figyelmükkel az itthoni történéseket ('56 óta). 

Egyfelől rendkívül átláthatatlan és sűrű dzsungelbe veti magát az, aki jogszabályértelmezésre hajlandó elszúrni egy kedd délutánját, de én már csak a mazochizmusomból kifolyólag is néha szánok rá egy kis időt. Mondhatnánk, hogy a magyarországi adótörvény (2017. évi CL. törvény csak, hogy hivatalosabb legyek) egy könnyű olvasmány, de nem emelkedik ki körmönfontan, unalmasan és rendkívül körülményesen megfogalmazott társai közül. De itt elég volt a törvény-bemutatóból, térjünk a lényegre:

Azért csaptam fel a hazai adóregulátumot, mert elgondolkodtam azon, hogy - mint pályakezdő munkavállaló - vajon mennyi pénzt kaphatok a munkámért a versenyszférában? Mennyibe fog ez nekem kerülni? Mennyibe fog a munkáltatómnak kerülni? Mennyibe kerülne nekem alkalmazni valakit, ha én lennék a munkáltató? (és még egy csomó kérdőjel).

Aztán a Profession bérkalkulátora szerint játszottam egy kicsit, hogy mennyi is lehetne az annyi. Az, hogy a munkáltatói bérköltség aránytalan a munkavállaló által megkapott nettó bérhez képest, viszonylag kevésbé lepett meg, az már annál inkább, hogy a munkabérből kettő címen is történik adó levonás. Először a munkáltató irányából, mint szociális hozzájárulási adó, más részről a munkaválalló részéről, mint SZJA. (A TB hozzájárulásról most nem beszélnék, mert felvetné a kérdést, hogy van-e értelme egy ilyen egészségügyi rendszerrel rendelkező országban ezt kifizetni). Emellett ÁFA/EVA/KATA/stb. adónemek terhelik a vállalkozót.

Tehát nézzük csak meg (most nem térek ki arra, hogy melyik adónemnek ki alanya vagy sem):

Egy vállalkozáshoz - tevékenysége kapcsán szerzett - beérkező pénz első lépcsőben adóztatott. (ÁFA, egyebek)
A második lépcsőben a társaság léte önmagában is adóztatott, ezt TAO, vagy társasági adónak hívjuk.
A harmadik lépcső - a már említett bérköltség szociális hozzájárulása.
A negyedik lépcsőben megfizetjük az SZJA-t.
Az utolsó lépcsőben, ha költöd a pénzt, megfizetsz egy áfát (visszatetted a pénzt az első lépcsőre).

Ha a pénz körbe-körbe forog, akkor mi marad nekünk...?